Sandi Radomski a testsúlyproblémákról - 4. (utolsó) rész

Következzék a Sandi Radomskivel folytatott interjú befejező része. Ez a beszélgetés a tavalyi EFT Csúcstalálkozón hangzott el, viszonylag kevesett tudtam rövidíteni rajta, mert szinte minden mondat fontos információt tartalmazott. Remélem többeknek fog segíteni a fogyáshoz vezető úton. - N. Dénes Éva

----------------------------------------------------------------------------------

- Beszéljük most a csalódásról. A fogyókúraipar egy milliárd dolláros üzlet. Akik megpróbálnak lefogyni, gyakran már annyi mindent kipróbáltak, hogy egy idő után elbátortalanodnak, csalódottnak érzik magukat. Mondván „miért is próbáljam meg újra, úgysem működik”.

- Ez azért van így, mert a fogyókúrás könyvek mind arról szólnak, hogy „ezt vagy azt kell enned”. Ebbe az emberek belefáradtak. Amiről mi beszélünk, arról korábban nemigen lehetett hallani: mi a probléma érzelmi oldalával foglalkozunk. Az emberek nem tudják érzelmeiket kezelni.

Figyeld meg, hogy mennyire érzed csalódottnak magad, értékeld ezt az érzést 0 és 10 között (10 a maximum). Egy másik megközelítés az lehet, hogy azt becsüld meg, hogy mennyire érzed lehetségesnek, hogy ezúttal sikert érsz el (ebben az esetben a 10-es az elérendő cél). A csalódottság megszüntetésével párhuzamosan ez az érték növekedni fog.

“Bár nálam semmi sem működik, mélyen és teljes mértékben elfogadom magam.”

„Bár úgy érzem, hogy semmilyen módszer sem segít, azt a meggyőződést választom, hogy ezúttal másképp lehet.”

„Bár eddig semmi sem működött nálam, úgy döntök, hogy most másképp lesz.”

Szemöldök: „Eddig semmi sem segített.”

Szemsarok: „Csalódottnak érzem magam.”

Szem alatt: „Úgy érzem, sosem fog sikerülni.”

Orr alatt: „Úgy érzem, hogy sosem érem el a kívánt súlyomat.”

Áll: „Nálam semmi sem működik.”

Kulcscsont: „Olyan csalódott vagyok, semmit nem érnek az erőfeszítéseim.”

Kar alatt: „Annyiszor kudarcot vallottam, miért próbálkozzak újra?”

Fejtető: „Annyiszor nem sikerült, miért próbálnám újra?”

Szemöldök: „Semmi sem segít.”

Szemsarok: „Annyiszor vallottam már kudarcot.”

Szem alatt: „Elment a kedvem az egésztől.”

Orr alatt: „A diéták másoknál működnek, nálam nem.”

Áll: „Annyiszor nem sikerült már.”

Kulcscsont: „Egyik diéta sem működik nálam.”

Kar alatt: „Minek próbáljam újra?”

Fejtető: „Mi az értelme?”

Ezek után elkezdhetünk pozitív kijelentéseket megfogalmazni:

Szemöldök: „Mélyen és teljes mértékben elfogadom magam.”

Szemsarok: „Azt a meggyőződést választom, hogy most másképp történhet.”

Szem alatt: „Úgy döntök, hogy most másképp lesz.”

Orr alatt: „Most egészen másképp közelítem meg a problémát.”

Áll: „Most teljesen más.”

Kulcscsont: „Most tudom, hogyan kezeljem az érzelmeimet.”

Kar alatt: „Nyugodt és magabiztos vagyok, most másképp lesz.”

Fejtető:Nyugodt vagyok, és bízom abban, hogy most másképp lesz.”

(Végy egy mély levegőt!)

A következő szempont a magány, ez kapcsolódik ahhoz, amit elmondtunk korábban arról, hogy az étel a „vigasztaló” szerepét tölti be sokak életében. Az emberek gyakran beszélnek bizonyos ételekről úgy, mintha a barátaik lennének, akikre mindig számíthatnak. Ezért amikor EFT-vel kezeljük a magányosság témáját az evéssel kapcsolatban, kezelni kell életük más problémáit is (a magányosság-érzés egyéb szempontjait).

A szomorúság érzése ugyanígy vezethet túlevéshez, a fentiekhez hasonlóan ismét az étel vigasztaló szerepéről van szó. Mi az amire vágyunk? Szeretet, öröm, kapcsolódás másokhoz. Tévedés azonban az ételtől várnunk ezek hiányának enyhítését. Mivel néhány étel valóban felszabadít a szervezetben endorfinokat, és ezáltal ideig-óráig jobban érezzük magunkat tőle, hajlamosak vagyunk az evéssel vigasztalódni. Viszont szomorúság, magányosság és más érzelmek esetén arra van szükségünk, hogy EFT-vel ezek kiváltó okát kezeljük. Így tehát életünknek azokon a konkrét területein kell dolgoznunk, melyek ezekhez az érzelmekhez vezetnek. Emellett dolgoznunk kell az ételhez fűződő konkrét kapcsolaton is.

Sokat hallunk a megfelelő edzésterv vagy a megfelelő diétás program fontosságáról, de valójában nem ez a legfontosabb. El kell jutni oda, hogy képesek legyünk ezeket a programokat megvalósítani. Tudomásom szerint az EFT a leghatékonyabb módszer arra, hogy az emberek elérjék, hogy ne az érzelmeik irányítsák őket.

A pozitív választások alkalmazása az EFT-ben szintén nagyon hasznos technika. Kapcsolódik a pozitív megerősítésekhez, melyeket bármikor mondogathatunk magunknak nap közben. Ilyen például amit 2 éve európai utam alkalmával kitaláltam magamnak a kulináris kínálat láttán: „A karcsúság érzése jobb, mint e falatok íze.” Sokat segített az illatozó pékségek előtt elhaladva J

Nézzük a korlátozó hiedelmek témáját, hogyan hatnak magunkról alkotott meggyőződéseink a súlyunkra. Tapasztalatom szerint ezek a korlátozó hiedelmek akadályozzák leginkább a fogyást. Ezek is érzelmek, de emellett igencsak korlátozó és mélyen gyökerező elképzelések arról, hogy mi lesz a fogyás következménye, hogyan illünk bele a világba, kik vagyunk, stb. Az emberek gyakran nincsenek teljes összhangban azzal a vágukkal, hogy lefogyjanak. Azt mondják, hogy fogyni szeretnének, könyveket olvasnak a témáról ... de pl. az izomteszt kideríti, hogy tudat alatt nem ezt szeretnék. Amikor megkérdezed őket, hogy „mi történt, amikor legutóbb fogytál?” néha kapok olyan válaszokat, hogy „elváltam / elvesztettem az édesanyámat / minden férfi velem akart kikezdeni”. Ezek a kellemetlen élmények blokkolhatják a fogyást. Azt is érdemes megnézni, hogy mi történt, amikor hízott az illető. Elvesztette az állását? Eltört a lába? Mi történt, ami kapcsolatban lehet a súlyával?

Meg kell tudnunk, hogy mik számára a fogyás hátrányai, és mik az előnyei annak, hogy megtartsa mostani súlyát. Izomtesztelésnél gyakran kiderül, hogy az illető nem érzi biztonságosnak a fogyást.

Három szempontot emelnék ki, amire oda kell figyelni:

1. A biztonság - ez talán a legfontosabb. Sokaknak voltak negatív tapasztalatai amikor vékonyak voltak. Nők esetében gyakori a félelem attól, hogy a férfiak molesztálni fogják őket, túlságosan felfigyelnek rájuk. Az emberek félnek attól, hogy mások (barátaik, családtagjaik, kollégáik) féltékenyek lesznek rájuk. Mások úgy érzik, hogy ha vékonyak, akkor sikeresek is kell, hogy legyenek, többet kell teljesíteniük. Az embereknek biztonságban kell érezniük magukat a kívánt testsúlyukat elérve.

2. A lehetőség/lehetségesség kérdése – ez megint csak egy hatalmas korlátozó tényező. Én pl. olyan családban nőttem fel, ahol mindenki kövér volt, így adva volt az a hit, hogy a kövérség benne van a génjeinkben, nincs mit tenni. Ezzel a hiedelemmel nem lehet lefogyni. Néhány példa arra, hogy ilyenkor milyen bevezető mondatokat használhatunk:

„Bár mindig is kövér voltam, ...”

„Bár a családom minden tagja kövér, ...”

„Bár eddig mindig kudarcot vallottam, ...”

„Bár eddig ha fogytam is, mindig visszahíztam, ..”.

„Bár azt mondták nekem, jobb ha beletörődöm, a mi családunk ilyen, ...” stb.

Ha úgy érezzük, hogy a fogyás számunkra nem lehetséges, így is lesz. Ezért ezt kezelnünk kell, és a lehetőség elfogadását megerősíteni.

3. Megérdemlés – ez a szempont gyakran felmerül az EFT gyakorlatban. Ha úgy érzed, hogy nem érdemelsz meg valamit, valószínűleg nem is fogod elérni azt. Itt foglalkoznunk kell azokkal a konkrét múltbeli témákkal, melyek szégyent vagy bűntudatot okoznak. Tudnod kell, hogy megbocsáthatsz magadnak, és fontos is, hogy megbocsáss magadnak.

Példa: „Bár bűntudatom van amiatt, hogy....”

„Bár már annyiszor visszahíztam, mert nem tudtam betartani a szabályokat,...”

„Bár szégyellem ahogy kinézek, ...”

A pozitív állítások pedig lehetnek ezek:

„... megérdemlem, hogy tetsszek magamnak.”

„... megérdemlem, hogy csinos legyek.”

„... megérdemlem, hogy törődjek magammal.”

„... megérdemlem, hogy odafigyeljek magamra és tudatosan étkezzek.”

Korábban említettük, hogy gyerekkorban gyakran étellel jutalmaznak bennünket, és emiatt rögzülhet bennünk az étel=jutalom kapcsolat. El kell választani őket egymásról. Ezt kezelhetjük pl. a következőképpen: „Bár amikor jutalomra vágyom eszem valamit, úgy döntök, hogy ezentúl másképp jutalmazom magam.” Fontos, hogy az emberek tudják, hogy ezt a jó érzést nem csak evéssel tudják elérni.

„Bár úgy érzem, hogy megérdemlem az ételt, hisz olyan keményen dolgoztam, tudom, hogy van más módja is annak, hogy ezt megünnepeljem.” Egy másik:

„Bár úgy érzem, hogy jogom van enni, amikor fáradt vagyok, találok más módot energiaszintem növelésére.” Fontos, hogy tudjuk, hogy vannak más alternatívák is.

A következő téma a fizikai vágy, a sóvárgás bizonyos ételek után. Ezek kezelése tipikusan EFT-feladat. Ezt megtehetjük a sóvárgás pillanatában, illetve megelőzésképpen is. Ehhez az összes pontot kopogtatjuk, és alkalmazhatjuk a hagyományos EFT eljárást vagy azt, hogy minden egyes ponton a következőt mondjuk:

„Bár nagyon vágyom a csokoládéra (behelyettesítendő azzal, amire vágysz), úgy döntök, hogy most/egyelőre nem kérem.”

Ezzel megengedjük magunknak, hogy esetleg később kérhetjük, így az esetleges belső ellenállást elkerüljük. Figyeld meg, hogy a tested is reagál a kopogtatásra, hiába kifejezetten fizikai vágyról van szó, az EFT erre is hatással van.

Beszéltünk az érzelmekről, a korlátozó hiedelmekről és az étel iránti sóvárgásról. Érdemes megfigyelni, hogy melyik irányítja (vagy melyek irányítják) táplálkozásunkat, és ezeket a fentiek alapján kezelni.

Ha fogyásról beszélünk, mindig felmerül a sport, a testmozgás kérdése is. A mozgás természetesen szükséges, de önmagában kevés. Vannak akik rendszeresen járnak a tornaterembe, és mégsem tudják elérni azt a súlyt, amire vágynak. Ilyenkor gyakran az érzelmi oldal kezelése hozza meg a sikert.

Mi van olyankor, ha a fenti tanácsok megfogadása és kitartó kopogtatás ellenére sem érünk el eredményt? Mi lehet még az akadály?

Elsőként mindig a testsúlyprobléma érzelmi oldalát kell kezelni. Ha ez nem hoz megoldást, akkor meg lehet vizsgálni, hogy van-e olyan étel, amire a szervezet érzékenyen reagál (allergia) illetve a hormonrendszer egyensúlyban van-e.

Ha a tested valamilyen élelmiszert méregként kezel, vizet fog visszatartani azért, hogy felhígítsa ezt a „mérget”. Általában a gabonafélék a legnagyobb „csínytevők”, van aki a búzára, mások a zabra vagy a kukoricára érzékenyek. Még akkor is, ha nem eszel túl sokat belőle, a szervezeted a legkisebb mennyiséget is támadásként értelmez, és a védekezés eredményeképpen megakadályozza a fogyást. EFT-vel rá lehet venni a szervezetet, hogy fogadja el ezeket az élelmiszereket, így ez az akadály elhárulhat.

A másik akadály a hormonrendszer egyensúlyhiánya lehet. A leptin, az inzulin és a ghrelin nem a legismertebb hormonok, de ezek azok, melyek táplálkozásunkra leginkább hatással vannak. Azt tapasztaltam, hogy azok, akiknél ilyen probléma fennáll, ha megfelelő időzítéssel étkeznek, tehát meghatározott idő telik el az egyes étkezések között (még akkor is, ha ugyanannyit vagy akár többet is esznek), szervezetük hormonműködése kiegyensúlyozottabb, és könnyebben tudnak fogyni. Itt az EFT segíthet abban, hogy be tudják tartani ezeket az időzítéseket.

Az EFT tehát többféleképpen és több oldalról is támogathatja a fogyást, de az első lépés mindig az érzelmek kezelése.

Sandi Radomski a testsúlyproblémákról - 3. rész

Az unalom gyakran kapcsolódik egy bizonyos étkezési szokáshoz, illetve evést kiváltó tevékenységekhez. Például be van kapcsolva a TV, fogod magad és hozol valami ennivalót, és leülsz a TV elé enni. Vagy olvasás közben csipegetsz valamit. Vagy valamilyen összejövetelen vagy, és az nem túl érdekfeszítő, tehát irány a büféasztal.
Ha unalomról van szó, az evés gyakran az elfoglaltság szerepét veszi át. Betölti azt az űrt életünkben, amit más tevékenységgel kellene kitöltenünk.

Minta kopogtatás az unalom ellen:

„Bár az evés kellemes időtöltés számomra, mélyen és teljes mértékben elfogadom magam.”
„Bár étellel szórakoztatom magam, úgy döntök, hogy étellel vagy anélkül is jól tudom magam érezni.”
„Bár azért eszem, hogy addig se kelljen azzal foglalkoznom, amihez nincs kedvem, mélyen és teljes mértékben elfogadom önmagam.”

Szemöldök: „Az étel a szórakozásom.”
Szemsarok: „Ha unatkozom, eszem valamit.”
Szem alatt: „Ha nincs más dolgom, mindig elkezdhetek enni.”
Orr alatt: „Ha nincs kedvem valamit csinálni, inkább eszem helyette.”
Áll: „Az evés kellemes időtöltés számomra.”
Kulcscsont: „Az étel kellemes társaság.”
Kar alatt: „Az étel a barátom.”
Fejtető: „Ha semmi sem történik, elkezdek enni.”

Szemöldök: „Mélyen és teljes mértékben elfogadom magam.”
Szemsarok: „Étellel vagy anélkül, úgy döntök, hogy jól érzem magam.”
Szem alatt: „Úgy döntök, hogy megtartom a magamnak tett fogadalmamat.”
Orr alatt: „Az étel nélkül is boldognak érezhetem magam.”
Áll: „Úgy döntök, hogy találok más szórakozást.”
Kulcscsont: „Mélyen és teljes mértékben elfogadom magam.”
Kar alatt: „Úgy döntök, hogy nem súlyosbítom a helyzetet plusz kilókkal.”
Fejtető: „Úgy döntök, hogy nem súlyosbítom a helyzetet plusz kilókkal.”

A következő téma a hiányérzet. Sokan gondolják úgy, hogy inkább el sem kezdenek diétázni, mert nem akarnak lemondani azokról a dolgokról, amiket szeretnek.
A kopogtatás itt abban is segíthet, hogy elengedjük ezt a félelmet. Amitől félünk ilyenkor az az, hogy nem tudjuk majd szokás szerint elérzésteleníteni magunkat kedvenc ételeinkkel, dehát ez ugye nem a legegészségesebb megoldás. Tudnunk kell, hogy mással is vigasztalhatjuk magunkat. Azt is el szoktam mondani az embereknek, hogy nem kell lemondaniuk minden kedvencükről. Fontos, hogy ezt a régóta tartó félelmet elengedjék. Az „étel mint vigasz” kapcsolat gyakran gyerekkorban alakul ki, amikor a szülő az elkeseredett vagy frusztrált gyereknek egy kekszet vagy fagyit nyom a kezébe. Meg kell értetni mindenkivel, hogy másképp is meg tudják magukat nyugtatni.
Nem az a cél, hogy kevésbé szeressük az ételeinket, hanem az, hogy mértéket tudjunk tartani. A probléma inkább a mértéktelen evés. Nem mindegy, hogy egy szelet sajttortát eszel, vagy felfalod az egész tortát.
Vannak, akiknél állandóan kell legyen a táskában egy kis csoki arra az esetre ha megkívánnák, és félnek attól, hogy esetleg nem tudják kielégíteni ezt a sóvárgást. Ez az a kapcsolat a csokoládéval, amit meg kell szakítani. Azzal nincs probléma, ha szereted a csokoládét, és néha eszel egy kicsit, ha megkínálnak.

Kopogtatás a hiányérzettől való félelemre:
„Bár félek attól, hogy nem ehetem majd a kedvenc ételemet (behelyettesítheted az étel nevével), mélyen és teljes mértékben elfogadom önmagam.”
„Bár félek attól, hogy nem ehetek ....., mélyen és teljes mértékben elfogadom magam.”
„Bár félek attól, hogy hiányozni fog majd a csokoládé, a nyugalmat és magabiztosságot választom.”
Szemöldök: „Félek, hogy nem ehetek csokoládét.”
Szemsarok: „Ne vegyék el tőlem a csokimat.”
Szem alatt: „Félek, hogy soha többé nem ehetek csokit.”
Orr alatt: „Nem akarok lemondani a csokoládéról.”
Áll: „Félek a hiányérzettől.”
Kulcscsont: „Félek, hogy annyira fog hiányozni, hogy rosszul érzem magam.”
Kar alatt: „Félek attól, hogy többé nem ehetek csokoládét.”
Fejtető: „Túl nehéz ez nekem.”
Szemöldök: „Túl nehéz lemondani a csokiról.”
Szemsarok: „Félek lemondani a csokiról.”
Szem alatt: „Túl nehéz.”
Orr alatt: „Miért is próbálkoznék vele? Túl nehéz!”
Áll: „Túl nagy feladat ez nekem.”
Kulcscsont: „Eddig sem tudtam lemondani róla, most sem fog menni.”
Kar alatt: „Félek, hogy nem tudok lemondani róla.”
Fejtető: „Félek, hogy hiányozni fog.”

Végy egy mély levegőt. A csokoládét behelyettesíthethjük bármilyen étellel, amivel kapcsolatban azt érezzük, hogy „jaj, csak el ne vegyék tőlem”. Sokszor találkozom ilyen érzésekkel, sokan jönnek azzal, hogy „csak azt ne mondd, hogy ezt nem ehetem”.
De nem arról van szó, hogy nem ehetsz meg valamit, hanem arról, hogy mértékkel edd és ne függj tőle.
-------------------
(folytatás következik!)

Sandi Radomski a testsúlyproblémákról - 2. rész

Kezdjük a szorongással, ez talán a legalapvetőbb probléma. Ha megtanulod hogyan kezeld a szorongásodat, valószínűleg az evést is nagyon jól fogod tudni kontrollálni.

Kopogtatás a Karate ponton:

„Bár nem tudom kezelni a szorongást túlevés nélkül, mélyen és teljes mértékben elfogadom magam.”

„Bár nem tudom kezelni a szorongásomat anélkül, hogy túl sokat ennék, úgy döntök, hogy ilyenkor eszembe jut amit megfogadtam.”

„Bár amikor ideges vagyok mindig eszem valamit, mostantól emlékszem az elhatározásomra.”

Szemöldök: „Nem tudom túlevés nélkül kezelni a szorongásomat.”

Szemsarok: „Ha ideges vagyok ennem kell.”

Szem alatt: „Ha zaklatott vagyok nem tudom abbahagyni az evést.”

Orr alatt: „Ha nyugtalan vagyok, mindig ennivalót keresek.”

Áll: „Mindig eszem amikor ideges vagyok.”

Kulcscsont: „Ha felbosszantanak eszem.”

Kar alatt: „Ha mérges vagyok, az evéstől jobban érzem magam.”

Fejtető: „Ha bosszús vagyok, az evéstől jobban érzem magam.”

Vegyünk egy mély levegőt.

Kopogtathatunk még további köröket a szorongással kapcsolatos negatív megfogalmazásokkal, de a végére mindenképpen tegyünk be egy pozitív kört:

Szemöldök: „Teljes mértékben elfogadom magam.”

Szemsarok: „Nyugodt és magabiztos vagyok.”

Szem alatt: „Úgy döntök, hogy emlékszem a fogadalmamra.”

Orr alatt: „Tudom, hogy másképp is csökkenthetem a szorongást.”

Áll: „Mélyen és teljes mértékben elfogadom magam.”

Kulcscsont: „A nyugalmat és magabiztosságot választom.”

Kar alatt: „Tudom, hogy másképp is megnyugtathatom magam.”

Fejtető: „Úgy döntök, hogy tartom magam a fogadalmamhoz.”

Bár csábító lehetőség a negatív érzéseket kihagyva csak a pozitív gondolatokkal kopogtatni, ám ahhoz, hogy energiarendszerünket egyensúlyba hozzuk, az adott blokkot fel kell hoznunk és semlegesítenünk kell a kopogtatással. Tehát nagyon fontos a negatív érzésekkel dolgozni először, enélkül semmit nem hozunk rendbe.

A szorongás keletkezhet egy konkrét esemény kapcsán, de lehet egy általános érzés is. Sandi izomteszteléssel keresi meg azokat a konkrét traumákat, múltbeli eseményeket, melyek a szorongást vagy a haragot okozzák. Ezekkel érdemes külön dolgozni, de mivel gyakran több esemény is hozzájárul egy szorongáshoz, ezek általánosságban is kezelhetők. Így mindkét irányból megközelíthető a probléma.

Amikor fogyás céljából kopogtatunk, kezdetben nem is említjük a fogyást, hanem pl. a szorongást vagy a többi kiváltó okot kezeljük. Sokszor használjuk az evést arra, hogy ne érezzük haragunkat vagy szomorúságunkat. Az EFT a haragot ill. a szomorúságot kezeli.

Legközelebb megnézzük az unalom témáját.

EFT Csúcstalálkozó - Sandi Radomski a testsúlyproblémákról

Jessica Ortner Sandi Radomskival folytatott interjújának kivonatos fordítása (készítette: N. Dénes Éva) - 1. rész

Sandi okleveles szociális munkás, pszichoterapeuta, EFT terapeuta és természetgyógyász orvos. A Wisconsin Egyetem orvosi karán tanított 8 évig, társzerzője a „Kulcs a sikeres fogyáshoz” nevű számítógépes programnak. Amit mond, azt a leghitelesebbé mégis az teszi, hogy az iskolában ő volt a legkövérebb gyerek. Szülei is 150 kg körüliek voltak, testvére most is nagyjából ennyit nyom. Nyolcadikos kora óta diétázott, és mindent kipróbált.

A fordulópontot az EFT hozta életében, tudatosabbá vált azzal kapcsolatban, hogy mit és miért eszik. A probléma szerinte az, hogy evésünket érzelmeink vezérlik.

Nála is ez volt a probléma. Ha tényleg nagyon komolyan és szigorúan vette a diétát, akkor fogyott, de amint vesztett a lelkesedésből vagy stresszhatás alá került, esetleg valamilyen trauma történt vele, azonnal az ételhez menekült. Az EFT-vel ezt az érzelmi mozgatórugót tudjuk kezelni, amivel egyébként nem foglalkozunk.

Sandi elkezdte megfigyelni, hogy amikor elkezd enni (itt nem a rendes napi étkezésre és annak normális mennyiségére utal – ford. megj.), azt milyen érzelmek kísérik, milyen érzéseket akar elfedni, elnyomni az evéssel. Mi történt akkoriban?

Mindannyian tudjuk, hogy ha ismerjük is az EFT-t, a legnehezebb az, hogy eszünkbe jusson, hogy alkalmazzuk. Viszont ha megtesszük, akkor a kopogtatás semlegesíti azt az érzelmet. Amint megszabadultunk az adott érzelemtől, az „azonnal ennem kell valamit” érzés mozgatórugója is eltörik, és az érzés tovaszáll.

A lényeg tehát, hogy tudatában legyünk annak, amit teszünk, és legyen készenlétben egy olyan technika, amivel kezelni tudjuk a helyzetet ahelyett, hogy az evésbe menekülnénk. Az ételt gyakran használjuk érzéstelenítőként. A sajnálatos igazság az, hogy ha eleget és elég gyorsan eszünk, azalatt a testünk nem érez, eltompul. Elveszíthetjük a fonalat, hogy vajon mit is akartunk elérni a diétánkkal.

- Hogyan kopogtassunk az érzelmek által irányított evés megszüntetésére?

Sandi szerint többéle módon tehetjük ezt, akár előre is, amikor tudjuk, hogy bizonyos érzelmek fel fognak törni. Mivel néha az a legnehezebb, hogy pont akkor kopogtassunk amikor szükségünk van rá. Tehát egyszerűen kopogtathatunk azzal, hogy a múltban hogyan kezeltük ezt a helyzetet, és hogy most testünk sokkal felkészültebb arra, hogy legközelebb kezelni tudja a szituációt.

Nézzünk egy példát arra, hogy ezt miképpen oldjuk meg kopogtatással. Kezdjük a Karate ponton, ismételjétek háromszor az alábbi kijelentést:

“Bár a múltban az érzelmeim irányítottak az evésnél, tudom, hogy mostantól ez megváltozhat.”

Szemöldök: “Hagytam, hogy az érzelmeim irányítsanak az evésnél.”

Szemsarok: “Hagytam, hogy az érzelmeim irányítsanak az evésnél.”

Szem alatt: “Hagytam, hogy az érzelmeim vezessenek az evésnél.”

Orr alatt: “Hagytam, hogy az érzelmeim vezessenek az evésnél.”

Áll: “Hagytam, hogy az érzelmeim irányítsanak az evésnél.”

Kulcscsont: “Hagytam, hogy az érzelmeim irányítsanak az evésnél.”

Kar alatt: “Hagytam, hogy az érzések irányítsanak az evésnél.”

Fejtető: “Étkezési szokásaim teljesen irányíthatatlanok voltak.”

Vegyünk egy mély lélegzetet, és engedjük ki.

Figyeld meg, hogyan érzel most. Szükség esetén kopogtass még egy-két kört a fenti kifejezésekkel, de ha úgy érzed, hogy túl vagy rajta, akkor folytasd egy pozitív körrel.

Szemöldök: „Tudom, hogy legközelebb másképp lehet.”

Szemsarok: „Tudom, hogy irányítani tudom az étkezésemet.”

Szem alatt: „Mélyen és teljes mértékben elfogadom magam.”

Orr alatt: „Tudom, hogy legközelebb másképp lesz.”

Áll: „Tudom, hogy irányítani tudom az étkezésemet.”

Kulcscsont: „Már nincs szükségem arra, hogy az érzéseim irányítsanak.”

Kar alatt: „Már nincs szükségem arra, hogy az érzelmeim határozzák meg, hogy mikor eszem.”

Fejtető: „Tudom, hogy legközelebb másképp lesz.”

- Ezek szerint kopogtathatunk még mielőtt az evéshez vezető érzés jelentkezne. Mit javasolsz, a nap melyik szakában tegyük?

Ha az érzelmi evés problémáját magadénak érzed, én a kopogtatást naponta rendszeresen végezném, mikor éppen nincs „ehetnékem”. Így akkor kopogtatsz, mielőtt még rádtörne az a „valamit ennem kell” érzés. Ezek után valószínűbb, hogy meg tudsz állni mielőtt nekiesnél az ételnek.

- Gyakran említed, hogy érzelmeink miatt esszük túl magunkat és akadályozzuk meg a fogyást. Melyek azok az érzelmek, melyek a súlyproblémákkal küzdő embereket irányítják?

Ezek elég klasszikus érzelmek, ilyen például a szorongás. Talán ez vezeti a listát, mivel az emberek a szorongásukat evéssel csillapítják. Ilyen társadalomban élünk: rengetegszer és rengeteget aggódunk és szorongunk. Az étel pedig mindig kéznél van, hogy enyhítse ezeket az érzéseket. A baj csak az, hogy sem az egészségünknek, sem a külsőnknek, sem az önbizalmunknak nem tesz jót.

Tehát a szorongás, a harag, az unalom, a bizonytalanság, a magányosság, a szomorúság, a gyász érzése néhány azok közül, melyeket rendszerint evéssel érzéstelenítünk. Azonban kopogtatással is kezelhetjük őket. (folyt. köv.)